Sem azonosságban

Posted in A Törekvő on 2017-05-16 by Atyafi

2017.02.28.

“Az igazság, ne tagadjuk, elviselhetetlen, az ember nem arra született, hogy kibírja, kerüli is, mint a pestisest. – Mi az igazság? Ami nem segít élni. Szöges ellentéte a támasznak. Tehát nem szolgál semmire, hacsak arra nem, hogy elveszítsük az egyensúlyunkat s különféle szédüléseket idézzen elő.” Cioran

“Távolságot tartva a létezőktől, magunkat nem másban ismerjük fel, s nem érezzük magunkat sem felette, sem azonosságban, sem alávetve má­soknak.” Evola

“A legnehezebb terhet keresve: magadra leltél.” Nietzsche

“Mindentől meg kell szabadulnunk, legelőször is saját magunktól.”

“Előbb a semmibe kell hullnunk, hogy valamivé váljunk.” Dávila

“A jellegzetes európai hibát követtem el, a sötét pontot magamon kívül kerestem, holott bennem volt…” Hamvas

“A boldogság útszéli szemét,
szedhet eleget, ki lenyújtja kezét,
az érlelő kínt kell megérdemelni.”

Weöres

Elpusztulhatunk anélkül is, hogy megsebesülnénk.”

Evola

Reklámok

Cortázar:

Posted in A Törekvő on 2017-03-01 by Atyafi

2017.03.01.

Az elfoglalt ház

    “Szerettük azt a házat, mert azonkívül, hogy tágas volt és ódon (manapság az öreg házaknak az a sorsuk, hogy a bennük levő anyagokat kiárusítják, mert úgy nagyobb hasznot hoznak), a dédszüleink, az atyai nagyapánk, a szüleink és az egész gyermekkor emlékét őrizte.

     Irene meg én lassan hozzászoktunk, hogy így kettesben kitartsunk benne, ami őrültség volt, mert abban a házban nyolc személy is lakhatott volna anélkül, hogy zavarná egymást. A takarítást délelőtt végeztük, miután hétkor felkeltünk; úgy tizenegy óra körül aztán ráhagytam Irenére az utolsó átfutni való szobákat, és kimentem a konyhába. Mindig pontosan délben ebédeltünk; délutánra már semmi dolgunk sem maradt néhány piszkos tányér elmosogatásán kívül….”

olvasásának folytatása

Nicolás Gómez Dávila:További széljegyzetek egy rejtett szöveghez

Posted in A Törekvő on 2017-02-21 by Atyafi

2017.02.21. Negyvenöt éles repesz felülről…

“A nép rögtön magáénak tudhatja az összes polgári defektust, mihelyt vallástalanná válik.”

“A legrosszabb társadalmi állapot, ha az urat nem parancsolásra nevelték.”

“Kant megnyitotta az Aufklärung börtönét, de a foglyot a börtönudvaron hagyta.”

“Humanitásnak azt nevezzük, amit a visszafogottság és a szemérmesség által sikerült kinyerni az ember állatiasságából.”

“Reakciósnak lenni azt jelenti, hogy megtanultuk: nem lehet bizonyítani, sem meggyőzni, csak elhívni.”

“A jelenkori egyház valamiféle választói katolicizmust részesít előnyben. Megtérő egyének helyett a nagy tömegek lelkesedését preferálja.”

olvasásának folytatása

A jelenlegi egyház (olvasói levél)

Posted in A Törekvő on 2017-02-20 by Atyafi

2017.02.20.

Tisztelt Létrontási Kárszakértő és Független Közvélemény Ellenző!

Kérem tekintse meg Krisztus földi követének erőfeszítéseit a mennyiség és a középszerűség oltárán!

“Miután nem sikerült elérnie, hogy az emberek tanítása szerint éljenek, a jelenlegi egyház elhatározta, hogy aszerint tanít, ahogyan az emberek élnek.”

“A modern világ számára nincs más megoldás, mint az Utolsó Ítélet. Igazán véget érhetne már.”

Szimbolika (olvasói levél)

Posted in A Törekvő on 2017-02-20 by Atyafi

2017.02.20.

“Korábban ígértem képeket Önnek arról, ahol jártam. Mikor régebben Bécsben tartózkodtam nagyon szerettem nézegetni ezt a négy gasométert, mert rendkívül szép épületeknek tartottam őket. Nézze mit műveltek velük! Szinte agyonnyomja őket a modernitás formabontó acélszörnyetege. Érdemes lenne utánajárni, hogy az a tervező, aki ilyet papírra visz, kinek vagy minek adja át magát, mikor vonalzót és ceruzát ragad. Mert valaminek engedelmeskedik, az biztos. Sugallatoknak. És azok vajon honnan jönnek? Olybá tűnik a láthatatlan (szubtilis) tartomány nagyon is van. Talán sokkal jobban, min egy mázsás betontömb.”
x
“A modern ember többet tesz tönkre, amikor épít, mint amikor rombol.”

Az ízlés diadala

Posted in A Törekvő on 2017-02-19 by Atyafi

2017.02.19.

Sosem kedveltem az egy mondatba belesűrített izzadságszagú, de hangzatos és népszerű bölcselkedéseket, főleg az olyanokat nem, melyeknek a nép egyszerű fia könnyes szemekkel, felállva tapsol. Dávila mércéje és alapállása túl van a politikán, esztétikán, történelmen, filozófián és nem igazán hagy kibúvót a “kisember” számára. Az ízlés diadala felér egy jól irányzott “fejlövéssel”, amit bárki maga elvégezhet egy kényelmes karosszékben, feltéve, ha van mit “megölnie”, emelnie magában és érti, hogy:

“A nemes lélek elsősorban az ellen lázad, amit a nép természetesnek tekint.”

Illetve:

“Nemes illojalitás is létezik. A nép fiáé a csőcselékkel szemben.”

Valamint:

“Minden könyv, amely nem vág rejtett, csupasz, felajzott és vérző húsunkba, időleges menedék csupán.”

Továbbá:

“Az emberi jog, mint elnevezés tűrhetetlen.”

“Élni annyi, mint beletörődni, beletörődni pedig annyi, mint megalázkodni.”

Végezetül:

“Aki hosszú ideig él, annak látnia kell ügye bukását.”

“Csak a saját kezünk fonhat koszorúkat, és nincs más diadal számunkra, mint saját lelkünk magányos tapsa.”

Szóval ilyen és ezekhez hasonlatos drágakövekkel van teleszórva mind a 121 oldal. Egyébként Dávila sorai a Solum Ipsumra igen gyakran szépen rímelnek, érdemes akár felváltva, párhuzamosan olvasni őket. Nem figyelmen kívül hagyva a További széljegyzetek egy rejtett szöveghez c. könyvet sem.

Olvasói levél a középszerűségről

Posted in A Törekvő on 2017-02-18 by Atyafi

2017.02.18.

Virágtól olvastam egyik nap és abban volt érintve:

“A szakrális uralkodó alacsonyabb fokozatot jelent: nem az Isten maga, de az istenné válás lehetőségét magában hordozza, küldetését Istentől kapja, élete és uralkodása pedig az Istenség valamely részaspektusának, valamely teremtői–fenntartói arculatának a megjelenítése jegyében áll. Uralkodása az említett istenné válás útjának egyik rítusaként fogható fel. »Az égen és a földön, és minden helyen, ahol a nap és a hold világít, még sohasem volt, hogy a kagán ne lett volna szent ember…« – mondja Tch’ou-lo nyugati türk kagán. [ 2. JEGYZET ]
»Az égben: isten. A földön: a kagán« – ez a felirat szerepel Dzsingisz kán pecsétjén.
E két idézetet nem szükséges különösebben magyarázni; a szentség jelenléte kritérium jellegű igényként jelenik meg ezen szemléleti és gondolkozási keretek között.”

… és aztán ma beugrott, hogy az alábbit anyámék mennyire imádták hallgatni, mert a lealacsonyítást (nivellációt) “mindenki” szereti, mert így Dzsingisz Kán érthető, szerethető, emberibb és tulajdonképpen milyen jópofa is abban az arany bugyogóban. Egyszóval ugyanolyan hitvány és középszerű tróger, mint mi, akik még az Istent is csak saját képünkre voltuk képesek megteremteni. Mert nincs nagyobb élvezet és elégtétel a számunkra, mint egy “emberképű és morális jóisten”, akinek esetleg gombás a körme, rendszeres urológiai szűrővizsgálatokon vesz részt és hétvégenként tekézni jár a haverokkal.

“A modern társadalom nagy igyekezettel dolgozik azon, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a közönségességet.”