2014.10.29. Felforgatás és bomlasztás…
“A Pussy Riot punk együttes, aktivista csoport 2011 augusztusában alakult. Nagyjából 12-15 álnevet viselő fiatal lányból áll, akik fellépéseiken arcukat eltakaró balaklavát és színes ruhákat, rikító színű harisnyanadrágot viselnek. Látványos rezsim-ellenes, Putyin-ellenes performanszokat, akciókat hajtanak végre villámcsődület formájában. Az együttes politikai nézetei a feminizmus és az antiautokratizmus keverékéből állnak össze. Performanszaik, dalaik feminista kiáltványok, a nemek egyenlősége és a demokrácia nevében, és nyilvánvalóan Putyin ellenesek. Putyint a szexizmus és patriarchális autoriter rezsim szimbólumaként veszik célba…”
“A Pussy Riot azzal vált világhírűvé, hogy a moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházban 2012 februárjában tartott, botrányt keltő fellépése miatt két tagja 21 hónapon át javító-nevelő táborban raboskodott. Tavaly decemberben szabadultak, miután – büntetésük lejárta előtt három hónappal – közkegyelmet kaptak.”
Nekem úgy tűnik, hogy az oroszok nem vevők a liberalizmusra, azon belül pedig a felforgatásra és a bárgyú együgyűségre. El lehet azon töprengeni, hogy vajon merre húznak azok az erők ma Magyarországon, melyek menten összepiszkítják magukat, mihelyt egy esetleges keleti nyitás lehetősége felmerül. Nem szép dolog nőket megütni, legfőképpen nem földön fekvő nőket, de valahogy ezek a “mazochista teremtések” szinte kérik a korbácsot, olyannyira, hogy csak akkor nyugszanak meg és húznak haza, ha kellően elnáspángolják őket.
Recept a hírnév felé: 1.) Csinálj valami alpári és vérlázító dolgot, lehetőleg olyat, ami sérti a többségi társadalmat és felforgat mindent, ami annak alapját adja. 2.) Csődíts magad köré jó sok fotóst, hogy az eseményeket archiválják. 3.) Ha már áll a bál és a rendfenntartó erők is kivezénylésre kerültek, akkor nehogy az első szép szó hallatán megfutamodj, hanem ehelyett légy következetes és mindenképpen provokáld ki a testi erőszakot. 4.) Tetszelegj mártír szerepben! Az előadás feloszlatása után töltsd fel a megörökített sérelmeidet és látleletedet a világhálóra és biztos lehetsz benne, hogy fél óra elteltével már a CNN fog érdeklődni utánad, úgyhogy, ha ügyesen forgatod a lapokat, még szponzorra is szert tehetsz.
Lányok! A templomban látható villám performanszért 300 évvel ezelőtt (cári Oroszország) még zsákba varrott vízbe fojtással jutalmaztak volna benneteket, úgyhogy tegyétek össze a kezeteket és mondjatok el egy imát Putyin bácsiért, hogy ezúttal ilyen nagyvonalúan, finoman és “demokratikusan” bánt veletek. A csillapíthatatlan devianciátokat próbáljátok meg otthon, négy fal között lerendezni, vagy ha nem menne, akkor még mindig kitanulhatnátok egy tisztességes szakmát és megpróbálhatnátok az orosz társadalom hasznos tagjaként emancipálódni. Higgyétek el, néha az is segít. Ha meg semmi esetre sem találnátok vissza önmagatokhoz, akkor gyertek nyugodtan Magyarországra. Itt korbács helyett tapsot és simogatást kapnátok és kis szerencsével még a kereskedelmi tévéknél is lehetnétek busásan megfizetett celebek, arról nem is beszélve, hogy még könyvet is írhatnátok a megpróbáltatásaitokról. Feltéve persze, ha kellően tehetségtelenek lennétek, de szerintem -a fentebb látottak alapján- ezt a kvalitást már birtokolhatjátok. Szóval: hajrá!
(“Számomra nem az fontos, hogy megmenekültél-e egy igától, hanem az, vajon azok egyike vagy-e, akiknek joga van lerázni az igát?”)
“A Zarathustrában, annak egy ismert szakaszában megtalálható a válság hátterének legnyomatékosabb megfogalmazása: “Azt mondod szabad vagy? Meg akarom ismerni a benned uralkodó gondolatokat. Számomra nem az fontos, hogy megmenekültél-e egy igától, hanem az, vajon azok egyike vagy-e, akiknek joga van lerázni az igát?”
“Semmi sem jellemzi jobban a döntő próbán való elbukást, a nihilista tapasztalat negatív kimenetelét, mint az az érzés, amelyet Sartre következő megfogalmazása fejez ki: Arra vagyunk kárhoztatva, hogy szabadok legyünk.” Az ember magáévá teszi az abszolút szabadságot; de ezt a szabadságot csak kárhozatként tudja megélni. A metafizikai szorongás ennek a kiegészítője.”
“Sokan vannak, akik elvetik legutolsó értéküket, amikor megszűnnek szolgálni. Mitől vagy szabad? Szabad vagy, de mire vagy szabad? És Zarathustra figyelmeztet arra, hogy BORZALMAS lesz egyedül lenned, valamilyen feletted álló törvény nélkül, saját szabadságoddal egy elhagyott területen és jeges levegőben, saját normád bírájaként és megtorlójaként. Aki csak szolgálva tud értékre szert tenni, akit a bilincsei nem megbénítottak, hanem megtámasztottak, annak a bátorsága meggyengül, kezdeti gőgje meghátrál. Vannak olyan érzelmek -folytatja Zarathustra, amelyek ekkor megrohanják a szabad embert, és megölik, ha ő nem öli meg őket. Pontosan szólva magasabb nézőpontból itt meg van adva a modern ember nyomorúságának a lényegi alapja.” Julius Evola
Ami idevág: https://atyafipeca.wordpress.com/2014/03/31/reach/
(Jelen bejegyzés erősen szubjektív jellegű és magában foglalhatja egy esetleges tévedés lehetőségét. Írója élt a szándékos túlzás eszközével, hogy általa jobban megragadhatóbb, kidomboríthatóbb legyen a sorok között megbúvó lényeg és igazság.)
atyafipeca.hu 
Mit lovagol meg a hamis liberalizmus nagyon ügyesen? Azt az embertől elidegeníthetetlen belső ösztönzést, hogy megtalálja az igazi önazonosságát és ezen keresztül a valódi szabadságát.
Nagyon jól írod, „ha semmi esetre sem találnátok vissza önmagatokhoz” hát semmi esetre nem is fognak ezek a lányok… (így és egyenlőre ) 🙂
A liberalizmus csakis azért képes befolyásolni, és rejtett „hatalomra” jutni, mert nagyon jól tudja, hogy mindenkiben megvan az önazonosságra (szabadságra) ösztönző belső vágy, ami ha kellő tudatlansággal párosul, kapásból kint, a fizikai körülményekben fogja akarni mindezt megvalósítani.
Ez az a tipikus megvezetés, amikor az embereket a szabadság zászlaja alatt, hazugságokba terelnek, és az igazi szabadság helyett, valójában igazi rabságba zárnak.
A tudatlanság pedig simán vevő arra a sugallatra, hogy a szabadság a vélt hatalom legyőzésével szerezhető meg.
Itt megint egy szép csapda: ugyanis a magunk felett feltételezhető hatalom számunkra, mint egyéneknek, csak addig létezik, amíg azt elismerjük magunk felett állónak.
Mivel valójában nincs is ott igazi hatalom, felvetődik a kérdés, akik harcolnak, mi ellen harcolnak a remélt szabadságukért? … csakis önmaguk hazugságai ellen … 🙂
Kegyed szépen ellőtte a hurkapálcát!
Azért jó látni, hogy vannak még olyan nők, akik a fenti gondolatokat osztják. Ezért meg is hívlak a Drávára:
https://atyafipeca.wordpress.com/2014/03/31/reach/
AZ ALAPÁLLÁS:
“Az utolsó idők egész válságának a problémája így foglalható össze: szabad akart lenni egy olyan ember, akinek egy felszabadult élet csak romlást jelenthetett. “Isten halott” -mondták-: ez csak pusztán patetikus módja annak, hogy rámutassanak a korszak alapvető, de facto állapotára. De éppen Nietzsche jelenti ki: “Hogy megöltük Istent, de nem volt-e talán számunkra túlságosan nagy tett?” Nem kellene-e istenekké válnunk, hogy méltók legyünk erre?”
“Tehát nem a metafizika istenének, hanem a teizmus istenének, a személyes istennek kell eltűnnie, aki az erkölcsi és társadalmi értékek kivetítése, vagy pedig az emberi gyengeség támasza.”
“A Zarathustrában, annak egy ismert szakaszában megtalálható a válság hátterének legnyomatékosabb megfogalmazása: “Azt mondod szabad vagy? Meg akarom ismerni a benned uralkodó gondolatokat. Számomra nem az fontos, hogy megmenekültél-e egy igától, hanem az, vajon azok egyike vagy-e, akiknek joga van lerázni az igát?”
“Semmi sem jellemzi jobban a döntő próbán való elbukást, a nihilista tapasztalat negatív kimenetelét, mint az az érzés, amelyet Sartre következő megfogalmazása fejez ki: “Arra vagyunk kárhoztatva, hogy szabadok legyünk.” Az ember magáévá teszi az abszolút szabadságot; de ezt a szabadságot csak kárhozatként tudja megélni. A metafizikai szorongás ennek a kiegészítője.”
“Sokan vannak, akik elvetik legutolsó értéküket, amikor megszűnnek szolgálni. Mitől vagy szabad? Szabad vagy, de mire vagy szabad? És Zarathustra figyelmeztet arra, hogy BORZALMAS lesz egyedül lenned, valamilyen feletted álló törvény nélkül, saját szabadságoddal egy elhagyott területen és jeges levegőben, saját normád bírájaként és megtorlójaként. Aki csak szolgálva tud értékre szert tenni, akit a bilincsei nem megbénítottak, hanem megtámasztottak, annak a bátorsága meggyengül, kezdeti gőgje meghátrál. Vannak olyan érzelmek -folytatja Zarathustra, amelyek ekkor megrohanják a szabad embert, és megölik, ha ő nem öli meg őket. Pontosan szólva magasabb nézőpontból itt meg van adva a modern ember nyomorúságának a lényegi alapja.”
(Elemi erővel ható sorok. Aki ezt nem képes felfogni az menthetetlen.)
Köszönöm a meghívást, nagyon jó képi és szövegi mondanivaló egyaránt! 🙂
Többször elolvasom majd a fentieket és igyekszem értelmezni a magam számára…
Felfogni ezeket a dolgokat a magunk számára valóban életmentő, mert vagy önmagunk áldozatai vagy önmagunk megmentői leszünk.
Ahogyan rajtunk kívülálló ellenség nem létezik, úgy minket kívülről megsegítőre is hiába várunk, számtalan segítség van, de igazi segítő csakis egy: Önmagam.
Köszönöm még egyszer 🙂
Hát szívesen! A fenti idézetek oly szépek, valódiak, igazak és egyszerűek, mint egy tiszta forrás csordogáló vize.
A liberális szabadság támogatott és létjogosultsága van, de jaj Neked, Aki a valódi szabadságodat szeretnéd megtalálni és megélni!
Ezért nekünk, mint Egyéneknek a társadalmi rend bezáró falakat próbál húzni.
Mondhatni, ezeket a falakat azért húzták körém, hogy a közösség számára „megfelelő” legyen a létezésem, vagyis ezek a falak semmi mást nem szolgálnak, mint a közösséget megvédeni az egyéntől (tőlem) a közösségi „szabadságot” fenntartani az egyéni szabadsággal szemben.
A társadalmi megvezetés pl. liberalizmus mit sugall?
Fogadd el a falakat, és a falakon belül bármit megtehetsz, szabad lehetsz, ha a falakon belül megtartod a házirendet, megkapod a szabadságod, persze annyit és amennyit megenged a házirend. Éld meg a szabadságodat kedvedre, bent a falakon belül: randalírozhatsz, polgárt pukkaszthatsz, melegként parádézhatsz, kis kerítéseket bátran döntögethetsz, szabadság édes íze a tied lesz.
Vigyázz, mert amennyiben valódi szabadságra törekednél, tudd az a legveszélyesebb dolog, mert az Téged bajba sodorhat, mert a falak védelme nélkül ellehetetlenülhetsz, egy senki leszel!
A valódi szabadságra jutás, számunkra csakis valós tudásból fog fakadni, ami eljuttat pont annak a felismerésére, hogy valójában nincs fal, ami kívülről összetart és fogva tart.
A korlátozó kerítés ugyanis nem kívül keresendő, hanem bennünk van, nekünk semmi külső falon nem kell átkelnünk, sem azokat lerombolni, hanem a falnak bennünk levő képzetén.
Elenyésző azok száma, akik a valódi szabadságra törekednek, a legnehezebb és legcsodálatosabb út és egyetlen lehetőség a szabadulásra… ismeretlenül is nagy öröm számomra ilyen emberek társasága, nagyon hálás vagyok ezért.
Én még most kezdem olvasni ezeket a csodálatos iránymutatásokat, az itt ajánlott szerzőket, műveket… hát van bőven mit bepótolnom. 🙂
„oly szépek, valódiak, igazak és egyszerűek, mint a tiszta forrás csordogáló vize”
Köszönöm Atyafi a befektetett munkádat, ezért a színvonalas és tartalmas helyért… 🙂
Ildi, ez nem az a hely, ahol bármit is meg kéne köszönnöd és amiért hálával tartoznál. 🙂
Ha valakinek hálával tartoznál: az csakis önmagad lehet.
A modern kor nem ismeri a fényteli őskort, de az őskor számolt a romlott utókorral. Imígyen szóla Zarathustra:
“Óh jaj! Eljövend az idő, mikoron az ember vágya nyilát már nem veti az emberen túl és íjjának húrja elfelejt zúgni!
Óh jaj! Eljövend az idő, mikoron az ember már nem szül csillagot.
Óh jaj! Eljövend az ideje a legmegvetettebb embernek, a ki már magát sem tudja megvetni.
Harmadik cikked olvasom es orommel veszem tudomasul, hogy ha vannak meg ilyen felfogasu emberek is talan nem veszik el ez az orszag. Valoszinu nagyreszt neveltetes (gratulalok a szuloknek) de gerinc is kell, hogy az ember meg tudjon maradni sajat velemenyenel a vilagban. Ez mindenkor igaz volt de ma mar akkora a nyomas minden oldalrol, hogy kulonosen igaz.
Az ember elveszitette meltosagat – buszkeseggel keveri pedig Isten egyiket ovja masikat eliteli. Tovabbi sok sikert es gyakori megszolalast.
Köszönöm!
Engem a FEMEN fotójának megosztása miatt egy napra felfüggesztett a Facebook. Persze “lehullt a lepel” az operátor (vagy az operátor-algoritmus-robot) ci…sta beállítottságáról, mivel a kitiltásomra okot adó fotóhoz hasonló fotók a Femen Israel hivatalos FB oldalon persze nyugodtan maradhatnak, de persze ha tradicionális metafizikai idézetet írok alá, az ugye már “megsértése a facebook felhasználói feltételeinek”… 😀
A FEMEN sötét-antikrisztusi fotójához kiváló kritikát ad René Guénon (René Jean-Marie Joseph Guénon) Deviáció és felforgatás című írásából történő idézet. http://www.tradicio.org/guenon/deviaciofelforgatas.html >>Ezzel szemben azt lehet mondani, hogy az ebben az értelemben vett felforgatás csupán utolsó stádiuma a deviációnak; vagy más szavakkal: a deviációnak mint egésznek voltaképpen nem más a szándéka, mint győzelemre vinni a felforgatást, és ténylegesen is erről van szó; a dolgok jelenlegi állapotában – bár még korántsem lehet úgy beállítani, mintha a felforgatás már beteljesedett volna – ennek jelei igen világosan láthatók mindabban, amiben a „hamisítvány” és a „paródia” jellegzetessége oly szembeötlő. E jellegzetességet már több ízben is említettük, a későbbiek folyamán pedig még alaposabban kívánunk foglalkozni vele. Pillanatnyilag azonban szükségtelen többet mondani annál, hogy e sajátos jellegzetesség önmagában is szignifikánsan jelzi mindannak eredetét, amely fel van ruházva vele, következésképpen annak a modern deviációnak az eredetét is jól mutatja, amelynek „sátáni” természete ily módon meglehetősen nyilvánvaló. A „sátáni” kifejezés minden további nélkül alkalmazható a rend tagadásának és megfordításának összes formájára, márpedig ennek letagadhatatlan jelei vannak mindabban, amit magunk körül láthatunk: mert van-e egyáltalán bármi is a modern világban, ami nem minden tradicionális igazság közvetlen tagadása?<<
Az általad kiragadott szakaszt épp tegnap este olvastam. 🙂
A mennyiség uralma és az idők jelei valóban pazar mű, de igazából véve még fel kell nőnöm hozzá. Az első 70 oldalt éppen, hogy túléltem. A nyelvezete nekem megfoghatatlanul és leírhatatlanul nehéz. Nem tudom, hogy ez Guénon stílusából, vagy csak a fordításból adódhat. A meglovagolni a tigrist sem egy könnyű leányregény, de engem mindig magával ragad Evola körítésmentes és “egyenes” tálalása.
Sajnos eredetiben is nagyon nehéz. Buji Ferenc pedig igazán kitett magáért. Komoly szakmai előkészítés után került ki a második kiadás:
http://www.tradicio.org/kvintesszencia/regnequant.htm
Csatlakozva az előttem szólókhoz, Guénon “Mennyiség uralmának…” első fele tényleg embert próbálónak tűnik és sokakat esetleg elriaszt, a második fele viszont sokkal érthetőbb, elképesztően fontos és kihagyhatatlan fejezetekkel.
Talán, a teljesség igénye nélkül az idézett “Deviáció és felforgatás” mellett “A szimbólumok megfordítása”, “A pszichoanalízis vétkei”, ” A pszichikus és a spirituális összetévesztése”, “A tradícióellenességtől az ellentradicionalitásig” és talán a legkiemelkedőbb: “A Nagy Paródia, avagy a fordított spiritualitás” fejeztek említhetők ez ügyben (mindegyik fent van a “KözHálón”)…
A valószínűleg mesterségesen “előállított” – az utóbbi esetben bizonyítottan – “lázadó cicákkal” és a Femen “mozgalommal” kapcsolatban az ugrott be, hogy mintha a másik jellegzetes – hatalmi vonatkozású – törekvés az addikciók kialakítása, mint kereskedelmi stratégia és az elzüllesztés lenne (pl.: Nevada volt az egyik leghagyománytisztelőbb megye a kaszinók előtt vagy egy újsághír: “szexi szépségverseny a felszabadított Kabulban”)…
Az atlanti “végtelen” progresszió mutatványos bódéja mögötti általános lelki kilátástalanságérzés (lásd: fiatalság-kultusz) adódhat abból is, hogy mesterségesen magasabban tartják a sóvárgásokat, mint aminek kielégítésére módunk van, ezzel kivívva a világ valószínűleg legboldogtalanabb birodalmának rangját, melyet a sok “vidámítottság” valószínűleg inkább fokoz…
Mindezzel kapcsolatban a fölülmúlhatatlanan Dosztojevszkij jut eszünkbe:
“Amint önmagunkká válunk, végre emberi arcot öltünk. Ledobjuk mostani majompofánkat, szabad lények leszünk, nem pedig rabszolgák vagy lakájok. Akkor majd emberszámba vesznek, nem tekintenek majd hazátlan, nemzetközi csavargónak, az Európa-imádat, a liberalizmus és a szocializmus semmirekellő bugriasainak.” (Dosztojevszkij: “Ördögök” című művéből részlet)
Mostanában kezdem megérteni, hogy Babits Mihály miért tartotta fontosnak az antiintellektualizmus elleni küzdelmet. Rengeteg antiintellektualista tendencia van a nyugati civilizációban (pl. FEMEN). Tartok tőle, hogy ez rosszabb lesz az idők múltával.
Az intellektualizmust többek között Hamvas is kiemeli.
A tudatalattiban nem jó ötlet kutakodni. Lsd. az egész New Age vonal, “a tudatalattid csodálatos hatalma”.
Igen érdekes, ahogy a kozákok is részei lesznek a performansznak. 🙂
Felbukkant a fejemben az a gondolat a Pussy Riottal kapcsolatban, hogy szükségük lenne egy verésre. Természetesen nem úgy, hogy odamegyünk parasztosan, és ütlegeljük őket, ahol érjük. Úgy, mint a szingapúri börtönben, amikor drogterjesztésen kapják az embert. Éltél a szerrel, miközben megmondták, hogy tilos. Megmondták, ha árusítod, akkor bántunk. Bevinni a dutyiba, adni egy hetet, és minden nap tíz botütés. A botütés kivitelezése kifejezetten erős, hosszú botokkal, lendületből. Már az első ütésnél sem múlnak el teljesen a nyomok. A második sorozatnál már elgondolkodna az ember, hogy vissza van még öt nap, és ha kijut innét, a többit meg kellene úszni. Verés nélkül. Úgy, hogy többé nem ordibál, nem gyaláz, nem köpköd le másokat. Mindez lehetne egy lényeges tanulási folyamat. Az kevésbé hatásos, hogy két évig benn ül a börtönben, és azon elmélkedik, hogy rohadék az egész világ, mindenki más a hibás, kivétel ő, a szabadságszerető nő. Egy hét után mehetne vissza egyből a gyerekéhez. Maradandó szerkezeti sérülés nélkül, csigolyát ne törjünk, nyilván! A lényeg a pedagógia és nem az ortopédia. Hosszú időre megmarad az emlék, és az anyuka elmagyarázhatná a gyerekének, hogy ezeket a csíkokat úgy szerezte, hogy egyszer az életben úgy gondolta, neki mindent szabad, de hát kiderült, hogy nem. Nézd, kisfiam, milyen igazságos ez a világ, mert azok után, hogy elmagyarázták, miként viselkedjek jobban, visszaengedtek hozzád!
A FEMEN-nel kapcsolatban még ennél is radikálisabb vagyok. A barbársággal szemben: gumibot.
Az Arany Hajnallal kapcsolatban meg már ki sem fejtem, mire lenne szükség.
Írtam én is a témáról:
http://www.boszorkanyvadasz.blogspot.hu/2014/11/puncizendules.html
A “puncizendülés” jónak ígérkezik! Sajnos bokrom teendőim miatt csak hétvégén lesz rá időm.
Köszönöm.