“Visszatérni a forráshoz, ez a mi legfontosabb teendőnk, máskülönben az embernek vége. Ezért foglalkozik az a pár gondolkodó, aki még méltó erre az elnevezésre ontológiával meg etimológiával, és törekszik arra, hogy a metafizikát visszahelyezze jogaiba, míg a divattal mindig lépést tartó szűk látókörű elmék csak másodrendű részletkérdésekkel, azaz a társadalmi jelenségek megfigyelésével vannak elfoglalva. Mert a társadalom teljesen érdektelen, a társadalom csak üres forma, amelyet a kárhozatra született tömeg tölt meg tartalommal, a társadalom csak a spermából lett alvajárók megvetésre méltó összevisszasága, amely nem méltó rá, hogy felkeltse a filozófus érdeklődését…”
“… árvák vagyunk, ezt kell valahogy felfognunk, azt, hogy saját erőből kell nagykorúvá lennünk, saját erőből kell felmondanunk az engedelmességet azoknak, akik tévútra vezettek minket, és feláldozni mindazokat, akik szakadéknak visznek bennünket; üdvözíteni nem fog minket senki, nekünk magunknak kell önmagunkat megmentenünk…”